Egyre több kutatás szerint a legalább 12 órás éjszakai böjt nemcsak fogyaszt, hanem felpörgeti az anyagcserét, javítja a bélflórát és csökkenti a gyulladást.

Miért jó egy hosszú éjszakai szünet?

A napközben elfogyasztott szénhidrátok glükózzá alakulnak, amelyből a szervezet azonnali energiát nyer, a felesleget pedig elraktározza. Tíz-tizenkét óra étkezésmentes idő után ezek a glükóz­készletek kifogynak.

Ekkor indul be a „metabolikus váltás”: a máj zsírt bont le, és zsírsavakból ketonokat gyárt, amelyek üzemanyagként szolgálnak. A folyamat segíthet a test­tömeg­csökkenésben, de a kutatók szerint önmagában is javítja a vérzsír- és vércukor­értékeket.

Hogyan kezdj 12 órás böjtöt?

A legegyszerűbb módszer, ha az utolsó falatodat este hétkor eszed meg, és másnap reggel hétig nem viszel be kalóriát. Tudatos tervezéssel ez a minta hétköznapokon is tartható.

Fontos, hogy közben hidratált maradj: víz, cukormentes tea vagy fekete kávé engedélyezett. Ha sportolni szeretnél, az edzést időzítsd a böjt végére, így a friss energia és a megemelkedett ketonszint támogatja a teljesítményedet.

 

Mi történik a bélflóráddal?

A bél­baktériumok is követik a napi ritmust. Ha éjjel nem terheled őket újabb falatokkal, több időt kapnak regenerálódni. Egyes kutatások szerint ilyenkor elszaporodnak azok a mikrobák, amelyek a bél­falat erősítő nyálka­rétegből táplálkoznak, így ellenállóbbá teszik az immun­rendszert.

Sokan arról számolnak be, hogy néhány böjt­nap után csökken a puffadás, és javul az emésztés. Ez arra utal, hogy a mikrobák közötti egyensúly kedvező irányba tolódik.

Gyulladáscsökkentő hatások

A krónikus gyulladás több civilizációs betegség – szív- és érrendszeri problémák, 2-es típusú cukorbetegség, daganatok – talaján áll. Amikor böjtölsz, a ketonok sejtszinten csökkentik a gyulladást, és támogatják a sejtek helyre­állítását.

Egy amerikai kutatás azt is kimutatta, hogy a böjt idején alvó üzemmódba kapcsolnak a gyulladást fokozó monocita sejtek. Így kevesebb „tűzoltó munkára” van szükség, és a szervezet energiát spórol.

Mit mutat a legfrissebb kutatás?

Az eddigi eredmények bíztatóak: jobb inzulin­érzékenység, alacsonyabb trigliceridszint, stabilabb vérnyomás. Érdekesség, hogy ezek a javulások nemcsak túlsúlyos, hanem normál testsúlyú embereknél is mérhetők. A látható zsír hiánya nem jelenti, hogy a szervek körül ne halmozódna fel veszélyes zsír.

A tudósok ugyanakkor óvatosságra intenek. Sok vizsgálat állatokon történt, és emberre vetítve még kevés a hosszú távú klinikai adat. Folyamatosan zajlanak azok a kutatások, amelyek a fogyástól független, tisztán böjthöz köthető hatásokat próbálják feltérképezni.

Kinek nem ajánlott?

Időszakos böjtöt nem szabad követni, ha alul­súlyos vagy, illetve ha étkezési zavarban szenvedsz. 2-es típusú cukor­betegeknek vagy krónikus betegségben élőknek előtte mindenképpen orvossal kell egyeztetniük, mert bizonyos gyógyszerek mellett hipoglikémia léphet fel.

Várandós vagy szoptató kismamáknak, fejlődésben lévő tinédzsereknek szintén nem javasolt hosszú böjtölés. Ha bármilyen kétséged van, kérd ki dietetikus vagy házi­orvos tanácsát.

Összegzés

A napi 12 órás étkezésmentes időszak egyszerű, költségmentes módszer lehet az anyagcsere optimalizálására, a gyulladás csökkentésére és a bélflóra támogatására. Próbáld ki, figyeld a tested jelzéseit, és találd meg a számodra működő ritmust!