Miért lett újra menő az őskori menü?

A social médiát elárasztják az ősember-diétát ígérő receptek. A logika egyszerű: génjeink állítólag még mindig a vadászó-gyűjtögető életmódhoz igazodnak, ezért ha úgy eszünk, ahogy ősanyáink, elkerüljük a modern betegségeket. Csakhogy az antropológusok szerint nincs egyetlen, univerzális „caveman menü”. A Föld különböző pontjain élő vadászó-gyűjtögetők egészen más tányérral bírtak: a grönlandi inuitok fókazsírt, a tanzániai hadzák mézet és gumót, a dél-amerikai tsimanék maniókát ettek. A közös nevező nem a marhasteak, hanem a változatosság és a rengeteg mozgás volt.

Mit ettünk valójában a kőkorszakban?

A kutatók átlagosan 30% körülire becsülik az állati eredetű kalóriák arányát, de ez szezonálisan ingadozott. A hús ritka ünnep volt, nem mindennapi rántott csirke. A „B” tervet a nők és a gyerekek szállították: gyökerek, gumók, vadon termő gyümölcsök, diófélék, rovarok. Magyarul: az erdei málnától a vadgesztenyéig minden, ami ehető. A fogkőminták alapján már 100 000 éve is rágtunk keményítőt – vagyis a gabona sem ördögtől való újdonság.

A főzés forradalma

Richard Wrangham, a Harvard biológusa szerint az igazi áttörést nem a ragadozó fogaink, hanem a tűz hozta. A sütés-főzés előemészti az ételt, így több energiát nyerünk belőle, ami az akkoriban luxus-üzemmódban működő agynak kapóra jött. A kísérletek szerint a főtt édesburgonyán nevelt egerek látványosan jobban gyarapodnak, mint a nyerseken. Innen nézve a mai feldolgozott élelmiszerek – finomított liszt, chipsek, üdítők – a túl sikeres előemésztés végletei.

A hús nem bűnbak, de nem is talizmán

Őseink kétmillió éve esznek vörös húst, mégis megélték a harmincötödik születésnap utánit. A gond a mennyiséggel és a mozgásszegény életmóddal van. A húsevés melléktermékeként létrejövő L-karnitin és Neu5Gc nevű cukor hosszú távon gyulladást, érelmeszesedést fokozhat. A megoldás? Válassz kevesebb, de jobb minőségű forrást: vadhús, fűvel takarmányozott marha, heti 1–2 adag.

Rugalmasság: az ember igazi szuperképessége

Az evolúció nem állt le a mezőgazdaság megjelenésével. A laktózlebontó gén Európában és Kelet-Afrikában pár ezer év alatt elterjedt, míg a thai vagy a bantu népcsoportnál hiányzik. Mások a keményítőbontó gének számai is; a krumplipürén felnőtt magyar szervezet például jobb hatásfokkal bontja a burgonyát, mint a sarki jég halászainak utódai. Vagyis nincs egyetlen tökéletes étrend – van viszont személyre szabható keretrendszer.

Így ültetheted át 2025-ben

• Felezd a tányért: zöldség-gyümölcs töltse ki a felét minden étkezésnél.
• Húsból válassz hazai vadhúst, tanyasi csirkét, heti két-háromszor.
• Építs be erjesztett élelmiszereket: kovászos uborka, kefir, kombucha – a bélmikrobák hálásak lesznek.
• Használj teljes értékű gabonát: köles, hajdina, rozs. Ezek a nagyszüleink kamrájának alapkellékei voltak.
• Mozogj napi egy órát. Az ősember nem edzés miatt gyalogolt, hanem életben maradásért, de a pulzusod nem tesz különbséget.

Mit viszel haza a barlangból?

A történet tanulsága nem a mamut-mignon, hanem a sokszínűség, a mérsékelt húsfogyasztás és a minimális ipari feldolgozás. Ha a bevásárlólistádon a szezonális piac, a teljes értékű alapanyagok és a mértékletes állati fehérje szerepel, már félig a paleolit, félig a mediterrán úton jársz – és ez az út bizonyítottan hosszabb, energikusabb élethez vezet.